Sziasztok :)

Ne haragudjatok,hogy rég volt friss..de egyáltalán nincs időm írni..azonban megígérem,hogy amint lesz időm hozok nektek egy extraHOSSZÚ részt. És mikor téliszünet van..megkapom a laptopoom*-* és ígérem,hogy akkor minden nap hozok majd új részt...de most alig van időm géphez jutni. Előre is köszönöm a megértéseteket..éés KOMIZNI ÉÉR ! nagyon örülnék neki..de téényleg..na akkor hamarosan jön az EXTRA HOSSZÚ rész..addigis puszi minden egyes ólvasómnak :) Ééééséés kövessetek twitteren..mindenkit visszakövetek :) 

@zolyomibeatrix

5.rész

- Én..-nyeltem egy nagyot..fogalmam sem volt..nem akartam beégnii előtte.-Oké.-mondtam hezitálva...de bassszus még smárolni se tudok..de ciki máár...
- Komolyan ?-mondta boldogan,majd arcomat a két keze közé vette és közeledett ajkaim felé..Zayn ne..menj innen..ne gyere közelebb..! Meg fog csókolni..basszuuss basszuss nenenee...nemtudom,hogy kell.
Hirtelen megcsókolt..de nagyon megijedtem..és hátrébb húztam a fejem.
- Figyelj,szerintem ez még túl korai.-motyogtam a orrom alaatt.
- Öömm..oké...
- Most ha nem baj én haza mennék.
- Jó..hazakísérlek.
- Nem kell,majd megyek egyedül..köszönöm,rendes vagy..de most szeretnék kicsit egyedül lenni.-mondtam..és hogy ne higyje,hogy baj van gyorsan nyomtam egy puszit az arcára.
- Holnap hívlak !,vigyázz magadra.
- Oké..szia.-mosolyogtam,majd elindultam haza..nem tudtam,hogy most örüljek,vagy legyek szomórú..! Apámék ha megtudják,ki tudja mit csinálnak..ahjjajj...
Mit mondok majd nekik,ha nap mint nap kinnt leszek Zaynnel ? S ha követnek. ?! Mindegy,majd valamit kitalálok. Lassan hazaértem..bementem a házba és persze,hogy apámmal taláálom szemmbe magam..nem is köszöntem neki,csak felindultam a lépcsőn de visszahúzott.
- Most komolyan..miabaj ?-kérdeztem.
- Nem lehet barátod..ugye tudod ?
- De miért?????? magyarázzátok meg nekem,hogy mi a jó büdös francért nem lehet ?!?!
- Nem lényeges..nem és kész.-mondta,majd bement a konyháab.
* 1 héttel később *
Ma moziba megyek Zaynnel és minden jó lenne..ha tudná,hogy apámék ellenzik a kapcsolatunkat. Anyáék nem tudják,hogy járunk...de legalább vagy 6-szor pofoztak meg,mert ppofáztam nekik. Most ott tartok,hogy magasról teszek rájuk..ezvan.
Felkaptam magamra ezt,majd elindultam ki az ajtón:

- Hova mész ?-kérdezte anyám.
- Közöd ?-kérdeztem flegmán,majd megpofozott.
- Mondjad hova mész ?
- El.-válaszoltam,kimentem és amilyen hangosan csak tudtam becsaptam az ajtót.
Fájt az arcom..nagyon..a könnyek folytak az arcomon..leguggoltam a földre,és csak sírtam,majd egy erős kezet éreztem a vállamon,felnéztem és mikor megláttam Zaynt a nyakába ugrottam és szorosan öleltem.
- Mi történt ?
- Semmi..lényeg,hogy most itt vagy..és érezzük jól magunkat.-szipogtam egyet és bementünk a moziba,megnéztük a 1O dolog amit utálok benned.-et.(KEDVENC FILMEM :D*-*)
ikor vége lett,kinnt eleredt az eső és nagyon hideg volt. 
- Harry barátom azt mondta egyszer,hogy esőben csókolózni a legjobb !-húzott közel magához és megcsókolt..én meg..nemis tudom csak ott álltam,ő meg csókolt és..ááhw*-* életem első csókja..az esőben..Vele !
- Na..most hazakísérnél?-kérdetem az esernyőt kinyitva.
- Persze.
Mikor hazaértünk még gyorsan megcsókolt,én bementem,ő meg hazament.
*házban*
- Megint azzal a Zaynnel voltál ?
- Igen.-mondtam,mert nem volt kedvem egy másik veszekedésre..most végképp nem fogják elrontani a napomat ! Vagy mégis ?!..Ez tőlük kitelik.
- Na idefigyelj.-jött ki apám..-vagy szakítasz vele vagy..
- Azt már nem.-vágtam a szavába.-nem fogunk szakítani.
- Jó akkor szépen fogod magad,és kitakarodsz a házamból.-nyomott a kezembe egy táskát tele a ruháimmal,majd kilökött az ajtón. Na..ez azért márt durva..én ilyet nem tettem volna.
Az eső még szakadt ...énis elkezdtem sírni..most hova menjek ?! Elindultam de nem tudtam merre..
***********.**********************************************************************
Kb. fél órája gyalogolok és bőgök..nemtudom merre menjek..el vagyok fáradva..sötét van és nem bírom tovább. Az lesz a legjobb ha felhívom Zaynt.
- Zayn !-szipogtam a telefonba.
- Igen ? Mi történt ?
- Apámék kidobtak.-zokogtam tovább.
- Hogy mii ? Kidobtak ? Hol vagy most ?
- Nemtudom Zayn..de nagyon félek.
- Nyugodj meg. ! Látsz valamit ?
- Egy benzínkutat.
- Menj be és kérdezd meg,hogy hol vagy.
- Jó..-így is tettem,majd elmondtam Zaynnek a címet. Leültem egy padra a zuhogó esőbe és csak sírtam...vajon mit tettem nekik,hogy így ki vannak rám bukva ?
Lassan megérkezett Zayn is...beültem a kocsijába,majd elindultunk...
...
Mikor  odaértünk a házukhoz,bementünk és az anyukája fogadott minket.
- Sziaa.-ölelt meg.
- Csókolom !
- Nyugodtan tegezz !
- Óh rendben !
- Van ruhád ?
- Igen...a kezembe nyomtak egy táskányit,aztán kidobtak.-mondtam,majd megint elsírtam magam.
- Nyugodj meg !...először is,menj tusolj le.-nyomott a kezembe egy törölközőt..aztán öltözz át és elmesélsz szépen mindent.
- Rendben !
Zayn megmutatta a fürdőt..beálltam a zuhany alá..és engedtem magamra a szinte égető vizet..most nnyira jól esett..éreztem,hogy biztonságban vagyok itt..Zayn szülei tök kedvesek..legalábbis az anyukája igen..a többieket még nem igazán ismerem.
Miután lezuhanyoztam..felvettem a pizsamámat és lementem..ahol  Zaynnel és anyukájával leültünk a nappaliba..én kaptam forrócsokit ( dejóófej anyukája van :D).
- Na mesélj.-mondta az anyukája. Zayn egész végig játszadozott az hajammal..de nem zavart..sőt nagyon élveztem :))).
Belekezdtem a mesélésbe..mindent elejétől végéig elmondtam részletesen,mikor befejeztem Zayn megfogta a kezem.
- De szivem..ezt mért nem mondtad nekem az elejétől fogva ?
- Mert féltem,hogy aztán ciki leszek és nem akartam..hogy ez legyen.
- Nefélj..nálunk mindig biztonságban vagy ..ugye anya ?
- Igen..addig maradsz amediig szeretnél..szivesen látunk.
- Köszönöm.-mosolyodtam el.
Ezután ketten maradtunk Zaynel..majd egy olyan kérdést tett fel amire..persze hogy nem akartam válaszolni !

4.rész

- Ne,Blair..figyelj énis beszélni szeretnék veled.
- Mondd.-fordultam felé könnyes szemekkel.
- Először is,ne sírj.-törölte le a könnyeimet.-másodszor pedig énis szeretlek.
- Mi ?.-kaptam fel a fejem.-de neked ott van..hogy is hívják ?
- Perrie.
- Ott van neked Perrie..én nem akaratam,hogy ez legyen..semmi baj megértem.-probáltam mosolyogni..milyen hülye voltam,azt hittem,hogyha találkozok vele,akkor szeretni fog..áá dehogyis..mit is képzeltem..gondolhattam volna,hogy van csaja.
- Nézd..énis fel akartalak keresni..és az van,hogy mindigis a szivemben voltál..még akkoris,ha nem találkoztunk annyiszor..mindig úgy feküdtem le aludni,hogy "vajon mi lehet Blair-el ? ".
- Én nagyon sajnálom,hogy ezt történt,és nem akarok közétek állni..legyünk csak nagyon jó barátok.-mondtam nagyot sóhajtva.
- Barátok ?! 
- Igen..de most megyek,mert még valami olyan dolgot teszek,amit később nagyon megbánnák.-mondtam,azzal el is mentem onnan.
Hazamentem,ahol anyáék ideges tekintetével találtam szembe magam,nem is értem miért..eddig tök normálisak voltak.
- Blair ezt mégis,hogy gondoltad ?!
- Mit ?-nézem rájuk értetlenül.
- Nem megmondtuk neked szépen,hogy nincs pasizás !
- Ti követettek engem ?
- Nem tartozik rád !-kiabált apa.
- De anya ! Mért nem lehet pasim ?
- Mert féltünk kicsim !
- De így sose lesz férjem ! Anya..kérlek szépen,ne tegyétek tönkre az életem...már mindenkinek van pasija..sőt az osztály fele már nem szűz.-mondtam,mire mind a kettőjüknek kikerekedtek a szemeik és tátva maradt a szájuk.
- Na látod ! Éppen ezért nem engedjük meg neked ! Aztán még csinálsz egy gyereket..a pasid elhagy és egyedül kell majd nevelned. 
- Nem anya..ez nem lesz így..és ha megis történne ..
- Nem...és kész. Menj fel a szobádba és szakíts azzal a fiúval.
- Nem járok azzal a fiúval.-mondtam mérgesen.-gratulálok ! Sikerült örökre elbaszni az életem !-mondtam flegmán,majd felmentem a szobámba.

Komolyan nem értem..ennyire hülyék nem lehetnek esküszöm..ezért megharagudni..ez csak egy normális dolog,de ahányszor szóba jön,mindig vagy megvernek,vagy veszekedés lesz a vége. Nekem már komolyan elegem van !
*Zayn szemszöge*
Mára van megbeszélve egy találka Perrie-vel..de nem megy...én seretem őt,csak az a baj ,hogy most iitt van Blair..itt a lehetőség..nemtudom mit tegyek. Elmentem a St James parkba,ahol Perrie egy padon ült egy pasival !
- Sziasztok !-köszöntem zavarodottan.
- Szia.-mondta flegmán Perrie.
- Mivan ?-néztem rá.
- Meguntalak szivi,az van !
- Meguntál ?-kerekedtek ki a szemeim.-miaz,hogy meguntál ?
- Hát..régi vagy és elavult..-nézegettea műkörmeit.
- Jó..akkor kapd be ! De nehogy visszagyere hozzám,mert a hajadtól fogva kötlek majd fel valahova.
- Cuppcsi !
- Fuckcsi !-mutattam be neki.

Na remek...muszáj beszélnem Blair-el. Megvan a zsebembe a házuk címe,még a barátnője adta meg. Elsétáltam a házukig,ami nagyon szép volt..egy kertes ház..a falak halványrózsaszínre voltak festve,az ablakokban virágok voltak,kertje rendezett,és szép volt. Becsengettem,majd egy féréfi nyitott ajtót.
- Ömm..jónapot ! Zayn Malik vagyok, Blair itthon van ?
- Igen.-nézett rám szúrósan.
- És esetleg...beszélhetnék vele ?
- Nem.-csapta be az ajtót.
Nem tudtam mit tegyek,így megfordultam és épp indulni akartam,mikor valaki megfogta a vállam.
*Blair szemszöge*
Épp az ágyamon rajzoltam a naplómba,mikor meghallottam,hogy valaki csenget. Kinéztem az ablakomból és megláttam Őt..mit keres itt ? Egyáltalán honnan tudja,hogy itt lakok ? Gyorsan leszaladtam,nehogy apám nyissa ki az ajtót. Mikor lementem apám eltorlaszolta az ajtót.
- Engedj ki !
- Nem !
- Apa,ne játsszd a hülyét,kérlek engedj ki !
- Nem !
- Hát te teljesen meg vagy huzatva ! Elmegyógyintézetbe fogsz kerülni,ha így folytatod !-mondtam,majd valahogy kimentem..Zayn a kapun ment ki..épp hogy elértem a vállát,majd megfordult. 
- Várj !-mondtam
- Blair !
- Ha meglátom,hogy smároltok.esküszöm a fejszével vágom le a fejét..-jött ki apám egy fejszével (!!!) a kezében.
- Jesszusom..apa fejezd már be..te teljesen nem vagy normális ! Menjünk innen !
Elmentünk sétálni.
- Miért jöttél vissza ?.
- Perrie dobott.
- Óh..sajnálom.
- Nincs mit sajnálni ezen..megbántam,hogy leálltam vele ! Neki csak ARRA kellettem !
- Az szar !-mondtam lehajtott fejjel.
- Figyelj,ha teis így érzel irántam,akkor lennél a barátnőm ?
- Zayn..az a baj..hogy..-tartottam egy szünetet..foggalmam sem volt,hogy mit mondjak..az lenne minden álmom,ha járnák vele..de ha elmodnom,hogy a szüleim nem engedik,akkor az nagyon ciki lesz.
- Hogy ?
- Én...

3.rész.

Elkezdődött a verekedés..
- Úúúú csaj bunyóó !.-kiabáltak.
- Ne tépd a hajam te retardált !.-kiabáltam.
- Vagy te !
- Blair Willose,Destiny Crowell !-jött be a tanár.-az igazgatóiba !-mutatott az ajtó felé.
- De...
- Semmi de. Menjenek csak.
- Jó.-hajtottam le a fejem,majd egy szúrós tekintet kíséretében elhagytam az osztályt.
Destiny-vel bementünk az igazgatói irodába,ahol helyet foglaltunk,majd az idióta igazgató képét bámultuk.
- Nos lányok. Hallom történt egy kis incidens. Elmesélnétek ?
- Az úgy volt...-kezdtem el.
- És megütött.-vágott bele Destiny.
- Egyszerre csak egy ! Willose kisasszony,önnél a szó.
- Elegem van abból,hogy egyfolytába idegesít,mert mit tudom én miért..és és nekem már elegem volt..és megpofoztam. Aztán ő is..és ezt nem hagyhattam volna csak úgy szó nélkül.
- Értem. Crowell kisasszony ?
- Én nem tehetek arról,hogy ronda.
- Azért,mert nem plasztikázott melleim vannak és nincs 2 méteres műkörmöm,vagy mert nem járok suliba magassarkúval ? Képzeld...sok magassarkúm van..csak nekem nincs ízlésficamom..és suliba normálisan jövök.
- Ebben teljesen igaza van Willose kisasszony,de akkor sem ütünk meg senkit.
- Jó elnézést kérek !
- Meg van bocsájtva,viszont arra kérném önöket,hogy a közeljövőben kerüljék egymás társaságát és minden rendben lesz.
- Óóó..ezt szivesen teljesítem.-állt fel Destiny,majd a magassarkújába akart kitipegni,de én kiakasztottam és odavágta magát*gonoszfej :)))*.
- Köhömm..-igazgató.
- Ne haragudjon igazgató úr,de ezt most muszáj volt.
Erre csak felnevetett..hümm..nemis volt olyan veszélyes..:D..majd kimentem.
Úgy véltem,semmi értelme annak,hogy visszamenjek órára,úgyis biológia..fúújj de utálom.
Elmentem sétálni..vettem egy kávét a Starbucksba,majd leültem egy padra.
- Szia bLair !-ült le mellém egy csávó,ránéztem és megint megláttam azt a Zaynt.
- Jajj..megint te ?
- Talán baj ?
- Hát..mindegy.-sóhajtottam.
- Lógunk-lógunk ?
- Nem..csak..mindegy hosszú történet.
- Milyen szép vagy.-mosolygott rám.
- Ööö..köszi..de én most.-néztem az órámra.-inkább megyek.
- Nincs is órád.-mondta furán,majd megint a kezemre néztem..jéé,tényleg nincs órám..na ez totál ciki volt :))))
- Ja tényleg.-pirultam el.-na most tényleg megyek.
Mikor visszamentem az osztályba mindenki röhögött.
- Blair ! Hol voltál ?
- Sétáltam.
- Óh..pedig a szurikáták szaporodásáról tanultunk !.-mondták könnyes szemmel.
- Ó mekkora nagy élményt hagytam ki.
- És mit csináltál ?
- Mondom sétáltam..majd összefutottam mazzal a Zaynnel.
- Áááááááá...jófej voltál ugye ?
- Aha..-mondtam sóhajtva,majd elmeséltem,hogy mi volt.
- Beléd van esve..ez egyértelmű..te pedig leszarod őt..most szórakozol velem ? Azért megy utánad..mert tuti tetszel neki,te meg leszarod.
- De..
- Tetszik neked ?
- Igen..de mindenki ismeri..egy híresség..én nem fogok vele járni.
- S aztán,mi van ha híresség,legalább teis híres leszel !
- De én nem akarok híres lenni !-kiabáltam.
- Uramisten,de makacs vagy..hát fogd fel,hogy szeret..és ti összeilletek...és téged is mindenki fog ismerni..és akkor minket is.
- Jesszus..mit kell így rám erőltetni ? Ha nem,akkor nem ....hagyjatok már békén.-mondtam,majd kiviharoztam az osztályból..nem érdekelt,hogy még van 2 óránk..én egyenesen hazafelé vettem az irányt. Nem érdekel..akkor járjanak ők vele..de én nem fogok..híres..és tudom,hogy a hírességek akárkit megszereznek maguknak..hát engem nem fog !.
*1 év múlva*
A csajokkal egyre jobban megszerettük egymást...anyáéknak nincs bajuk velem. A one direction feloszlott..és valahogy érzem,hogy szeretem Zynt..és így,hogy már nincs one direction..jó lenne tartani a kapcsolatot. Azthiszem meg van még...remélem...
El kezdtem kotorászni a táskáimban..de ott nem volt,majd a ruháimat is végig néztem,tűvé tettem a házat...és végül egy fiók alján találtam meg..a megmentőmet..azt a cetlit amin a telefonszáma volt,csoda,hogy még megvan...remélem nem változott a telefonszáma. Tárcsáztam is a számot.
- Haló ?-szólt bele.
- Öööö..hát szia..tudod,én vagyok az..Blair..tudod..-motyogtam.
- Jajj szia Blair !.-mondta kedvesen.
- Én..hát...arra gondoltam,hogy találkozhatnánk.-mondtam félénken.
- Jó..persze..neked ma jó ?
- Igen.
- Most 4 óra..úgy kb 5 óra megfelel ?
- Persze.
- Akkor kigondolom,hogy hova menjünk,majd küldök egy sms-t,hogy hol talizzunk.
- Őőő..oké. szia.
- Szia.
Leraktuk,majd el kezdtem készülődni.
*ruhám*

Aztán közbe megláttam az sms-t,majd elindultam a találkozó helyre,ami történetesen megint egy Starbucks..mostanába nagyon sokat vagyok itt.
A kávézó előtt már ott várt előttem Ő. Megváltozott..a haján egy szőke tincs van és így most annyira sexy..hogy pfúú.

- Szia.-puszilt meg.
- Szia.
- Fúú..azt hittem utálsz..
- Igen..de idővel rájöttem hogy nem kéne.
Bementünk,majd vettünk kávét és leültünk.
- Figyelj..mielőtt bármi lenne,csak annyit mondanák,hogy nagyon tetszettél...sőt még mostis csak..
- Ssht !-mondtam,majd megcsókoltam,hirtelen megszólalt a telefonja,úgyhogy összerezzentünk..pár másodpercig még nézett engem..zavarodottan,majd felvette.
- Szia szivem..persze.holnap jó nekem...még hívlak,puszi szeretlek nagyon !-majd letette.
Mikor meghallottam ezeket a szvakat..tudatosúlt bennem,hogy mit tettem,elkezdtem sírni,majd feláltam és oda suttogtam egy "sajnálom"-ot,majd sírva szaladtam ki a kávézóból..

2.rész

- Jajj lányok,nekem tényleg semmi kedvem nincs koncertekre járni,főleg nem egy ilyen one direction vagy mi a neve..koncertre. Amúgy,meg anyáék úgysem engednének el.
- Mert ?
- Mert..mert nemtudom.
- Egy próbát azért megér.-mondta Jesy,majd lement..és pár perc múlva vigyorogva jött vissza.- Teis jössz velünk.
- Jó.-sóhajtottam nagyot.
- Ezaaz.
- Lányok,ha nem bánjátok,most egyedül szeretnék lenni.
- Persze.-álltak fel,majd megöleltek.-holnap hívunk.
- Jó.
Miután kimentek,én csak előre bámultam. A szüleim nem szeretnek...úgy bánnak velem,mint egy senkivel. Sírni kezdtem...olyan jó lenne,ha egy boldog család lennénk,de ez nálunk nincs így. Ők egyértelműen nem szeretnek engem. 
*Másnap*
Reggel korán keltem..és ma nincs sulin,így elmentem futni. Már kb. 15 perce futok..egyszercsak belém jött egy pasi,úgy nekemjött,hogy leestem a földre.
- Mi lenne ha egy kicsit vigyáznál ?-förmedtem rá,majd rám nézett és felsegített.
- Ne haragudj,nem akartam.-nézett fel rám és én belenéztem a barna szemeibe *-*.
- Jó..meg van bocsájtva.-engedtem el a kezét.
- Amúgy Zayn Malik vagyok.-mondta csendben.
- Jó..én Blair vagyok...de miért suttogsz ?.-kérdeztem.
- Mert én vagyok Zayn Malik.
- Jó..örvendek.-húztam fel a szemöldköm,majd elindultam.
- Várj.-fogta meg a karom.-te most kajak nem vágod,hogy ki vagyok.
- Nem,ömm talán kéne ?
- Hát..ömm.
- Ismerős fejed van.-nevettem.-de nemismerlek.
Erre csak felnevetett.
- Na...örvendek a szerencsének,de én most megyek.
* Zayn szemszöge *
Az a lány.igen,az a Blair..egyszerűen gyönyörű volt. És végre valaki,aki nemtudja,hogy ki vagyok. Megkönnyebbültem,mert először azt hittem,hogy elkezd kiabálni,majd agybajt kap..de nem,ő más volt.
*Blair szemszöge*
Fura emberkék vannak itt nemmondom..hát én mégis honnan kéne tudjam,hogy ki ő..naaztán. Futottam tovább,majd hirtelen rezegni kezdetta telefonom.
- Haló ?
- Blair ! Mitcsinálsz ? Hol vagy ?-kérdezte Kathie.
- Futok..és röhögök.-mondtam nevetve.
- És min ?
- Ma belém jött egy srác és elkezdett nekem suttogni,meg kérdezte hogy nem-e ismerem,dehát honnan kéne ismerjem ? Egyre furább emberek vannak.
- Aha..a nevét nem mondta ?
- De..valami Malik.
- Zayn Malik ?
- Az.az..-mondtam zavarodottam,mire a vonal másik végéből nagy sikolytást lehetett hallani,majd egy puffanást.- Kathie..hahóó..élsz még..jesszus meghaltál ?
- Te beszéltél..Vele ?
- Ööö..igen,de ebbe mi olyan nagy dolog. Beszéltem egy átlagos sráccal. Wow.
- Ő Zayn Malik a one directinból.
- Ja,vagyúgy..na hát örvendek a szerencsének.
- Te beszéltél Zayn Malikkal.
- Ja..meg felsegített a földről.
- Miiiii ? Hoozzád ért ? Megfogta a kezed ? Nehogy kezet moss. Ne érj semmihez ! 1O perc és a házatoknál vagyok..de addig ne fogj meg semmit azzal a kezeddel !
Erre kitört belőlem a hangos nevetés.
- Jó.ámondtam.
1O perc múlva a házunkhoz szaladtam,ahol Kathie már várt engem.
- Nyuújtsd a kezed.-mondta,majd így tettem,mire ő magához dörzsölte a kezem.
- Kathie..ő is csak egy ember ! Nem nagy dolog.
- De basszus..wááááááá. És ma koncert és jáááájjj..
- Jójó.-forgattam meg a szemem.
[...]
- Jesy..Kathie..nekem nincs semmilyen ruhám ami jó lenne a koncertre.-mondtam,miközben a ruháim között turkáltam.
- Tele van a szekrényed szebbnél szebb ruhákkal,te meg itt nyafogsz. Na engedj oda.-mondta Jesy,majd arréb lökött és kivett egy ruhát a szekrényből.-ez jó lesz.

- De ez biztos jó ?
- Igen-igen..vedd fel,aztán megyünk.
- Jó.-sóhajtottam.
Felvettem,majd beparfümöztem magam és elindultunk.
*Koncerten*
- Liaaaaaaaaaaaaaaaam imááádlak.-kiabált Kathie.
- Haryy.-mondta Jesy.
- Csajok..mit esztek ezekben ? A zenéjük egy nagy rakás szar !
- Nemigaaz...és ne mondd hogy nem néznek jól ki.
- Deee..dehogynem.-helyeseltem.-de nincs hangjuk,azt meg kell hagyni.
- De van és kész !
Koncert végén muszáj volt dedikálásra is menjünk..ahj..de pedig nekem annyira nem volt kedvem.
Csak mentem sorrol sorra a fiúknál..mindegyiktől kaptam pacsit és autogrammit..de ahj..minek ezt ? Én eleeve be se akartam állni a sorba..de muszáj volt..mert Jesy..nem engedte hogy egyedül maradjak..:))) Zaynhez értem.
- Pacsi,ölelés,puszi ?.-kérdezte,majd a kezembe nyomta az aláírt papírt és rámnézett.
- Semmi..csak menjek már haza.-duzzogtam.
- Jajj szia.-mosolygott.
- Szia.-és már fordultam is meg,de a kezembe nyomott még egy lapot a telefon számával.
Na remek ... 
- Csajok..nem kérhetitek tőlem,hogy ezzel most beszéljek.
- Megvan a telefonszáma..biztos nem azért kaptad,hogy ki rakd a vitrinbe.
- Igen.-helyeselt Kathie.-holnap suliba mindent elmesélsz.-kacsintott,majd bementem a házba.
Anyáék köszöntek nekem..ez haladás..pezsgőt kell bontsak. Na mindegy..felmentem twitterre és kaptam egy üzeneteT Zayntől.
" Durcis kiscsaj xx:*"
DAFUQ...na most erre mit írjak ? Hát öcsém,úgy viselkedik,mintha 1OOO éve puszipajtások lennénk. Na mindegy..visszaírtam :
" Hahaaa :))"
*Reggel*
Sajnos ma már suli van. Megittam a reggeli cappuccinomat,majd indultam is suliba.
Az én dárga iskolámban leültem a padomba,majd vártam,hogy a csajok megjöjjenek. Hirtelen az osztály egyik rémsége ült le mellém, Destiny,aki világ életében utált engem. Én vaagyok a fő ellensége,ha fogalmazhatok így.
- Destiny..ház számot tévesztettél ?
- Haha..én csak azt szeretném,ha legjobb barátnők lennénk.-vigyorgott erőltetetten.
- Te beszívtál ? Mindigis szivattál és baszogattál..na most nehogy azt kérd,hogy én beste freundin legyek veled.
- De gondolkodtam..és most hogy ismered a one direction..lehetnék öribarik.
- Hát te teljesen elmebeteg vagy. Csak azért mert ismerem őket,azért ne barátkozz velem..és honnan veszed,hogy ismerem őket ?
- Zayn tweetjén.
- Na az nem tartozik rád. Most meg szépen emeld fel az újonnan plasztikáztatott seggedet és szépen topogj vissza a 2O centis magassarkúddal a helyedre.
- De...de..
- Semmi de. Velem ne barátkozzál kérlek. Ha eddig megaláztál és szivattál,most ne próbálkozz.
- Te ne pofázz nekem kisanyám.
- Mért,te kivagy,hogy neked nem szabad pofázni ? Te vagy a kisisten ? Hát azt kétlem..vagy te vagy a pápa ?
- Nem..én nem vagyok az..én csak az osztál szépe vagyok.
- Jajj hát persze. A szőke fejeddel,a nagy seggeddel,a kétmilliárdszor plasztikázott műmelleddel..és a 2 méteres műkörmöddel. Bocs de ez neem valami szép.
- Azt hiszed,hogy te szép vagy ? Hát nem hiába vagy az osztály loosere. Ezért nincs pasid..te csak egy pcsóró patkány vagy.
Több se kellett nekem,fogtam magam és megpofoztam..amire visszaütött,én megtéptem a haját és elkezdődött a verekedés...

1.rész.

Sziasztok,a nevem Blair. 17 éves vagyok..és ha magamról kéne mondjak valamit..csak annyi lenne,hogy az életem egyáltalán nem nevezhető  mesébe illőnek. Apám egy pszchihopata vadállat..anyámról meg ne is beszéljünk..egyfolyában kiabálnak nekem.
Minden rendben volt 15 éves koromig,amikor szerelmes lettem,és anyáék eltiltottak a sráctól,megvertek és mindig kiabáltak nekem,hogy hogy merészelek bepasizni. Elnézést..ebbe mi a rossz ?! Ezt a mai napig nem értem...Miután eltiltottak apámék..depressziós lettem..szószerint meg akartam ölni magam,a suliba mindenki azzal szivatott,hogy még szűz vagyok és,hogy még pasim sincs. El sem tudjátok képzelni,hogy milyen megalázó volt..sokat sírtam,mindig órákat töltöttem a vécébe zárkózva..rengeteget szenvedtem. Most ott tartok,hogy mindenki le szar az Eiffel torony legeslegfeljő szintjéről. Suliba mindössze két barátnőm van,nem nevezhetők a legjobbak közé,de nem a leglooserebbek. Van stílusuk,de nem tartoznak a "menők " közé,ahogy én sem.  Túl akartam tenni magam mindezeken,de valahogy nem ment..a mai napig egy utolsó loosernek érzem magam. Apámékkal naponta annyit beszélek,hogy reggel köszönök,elmondom mi volt a suliba,és ennyi...teljesen hidegen hagy a jelenlétük.Van egy bátyám Jeremy..naigen,ő jelent nekem mindent,ő mindig megvéd bármitől,nagyon szeretem..mindig segít nekem és ő a világ legjobb barátja is egyben. Nagyon irigylem a bátyámat,van egy barátnője,akit persze,hogy anyáék is elleneztek,így már megszokták a csajt,de a mai napig nincsnek jóban..Jeremy kiállt anyáék elé,és megmondta nekik,hogy őt nem fogják elvászlasztani a barátnőjétől. Ha olyan lettem volna ,mint Jeremy,talán  most boldog lehetnék,de hiába,most már senki nem néz fel rám.
Anyámékat a világ legrosszabb szüleinek tekintem..ha mondhatom így,akkor utálom őket.
Vasárnap délután van,és a tévé előtt gubbasztok.
- Szia.-ült mellém anyám,de nem válaszoltam neki,csak hangosabbra húztam a tévét.
- Kicsim,mi bajood van ?
- Hogy mi bajom van ? Nem jöttél még rá ezalatt a két év alatt ? Az a bajom..csupán csak az a kicsi bajom,hogy egyszerűen elrontottátok az egész életemet !.-kiabáltam anyám képébe.
- Kicsim,mi csak jövődet néztük,nem szerettük volna,hogy ilyen hamar kapcsolataid legyenek,te még túl fiatal voltál ehhez a te 15 éves fejeddel.
- De ha tudtátok,miért nem hagytátok ? Úgysem tartott volna sokáig..mostmeg ezzel elértétek azt,hogy tökre senki nem fog felnézni rám,és ez mind a ti hibátok..-gördült le egy könnycsepp az arcomon.
- Ne kiabálj.-jött be mérgesen apám.
- Miazhogy  ne kiabáljak ? Jogom van ahhoz,hogy legyen valaki akivel mindent megbeszélhetek,és akivel jólérezhetem magamat.
- Itt vagyunk mi.-mondta anyám
- Fúúú..ne mondd,mintha ti annyira szeretnétek.-pofáztam.
- Elég.-pofozott fel apám. Nagyot csattant az arcom,és nagyon fájt,odakaptam kezemet,majd sírni kezdtem,a könnyek záporként hulltak le arcomon. Szánalmas,egy gyereket megütni..mindig ez van a fejemben,de mindegy,már megszoktam..akármit mondok,megütnek.
- Gyűlöllek titeket.-rohantam fel sírva a szobámba.
Annyira rossz..minden annyira hihetetlen,a szüleim nagyon rosszul bánnak velem,dehát persze..jólvan,jóhogy én vagyok a hibás,mint mindig. Leültem,és csak sírtam..egyszer csak bejött Jeremy..leült mellém és megölelt,jó szorosan.:) 

- Melletted vagyok..ugye tudod ? Nincs semmi baj.-nyomott egy puszit az arcomra.
- Szeretlek.!
- Énis téged. De nyugodj meg. Nagyon megütött ?
- Igen.-dörzsöltem meg az arcomat.
- Annyira sajnálom..apa teljesen meg van bolondulva.
- Drága egyetlenem.-jött be anya.-ne sírj.-simogatott meg.
- Szedd le a kezed Blair-ről. Nem veszed észre bazdmeg,hogy miattatok sír..mindent elrontotok és még ő a hibás..hát ilyet még nem mondtam nektek,de kapjátok be !.
- Ne beszélj így velem.
- Semmi közöd sincs hozzám. 19 vagyok..hadd döntsem már el én,hogy kivel,hogy beszélek.
- De az anyád vagyok !
- Ki nem szarja le ? Ne nevezd magad anyának..inkább ne nevezzétek magatokat szülőknek..így bánni egy gyerekkel..sőt a saját gyereketekkel..szánalmasak vagytok.-mondta Jeremy,és anya csak zokogva távozott a szobámból.
este 8 körül lehetett,mikor anya szólt,hogy menjünk enni..egyáltalán nem volt kedvem a bamba képüket nézni..de jelen pillanatban kopogtak a szemeim az éhségtől :D..tehát lementem
Leültünk az asztalhoz,majd némán túrkálni kezdtem a kajában..spenót pffuujj..akkor már inkább meghalok éhen !
- Egyél normálisan.-utasított apa.
- Ha azt akarod,hogy szembehányjalak,akkor máris felzabálom az egész tálat.
- Úgy látom nem volt elég az a pofon neked délután !.-állt fel apám,és megint készült megütni,de anyám rászólt.
- Daniel..hagyd békén ! Ne merj hozzá érni.-mondta zokogva,és láttam a szemében a megbánást.-bocsáss meg nekünk Blair.
- Világrahozol,és aztán egyszercsak úgy bánsz velem,mint egy seggel. Mégis hogy bocsássak meg nektek ? Te nem lrzed azt amit én..miattatok közösítenek ki a suliba  !
- De vannak barátaid.
- Igen..két lány..szeretem őket,de két ember az 1OOO tagú iskolában..az azért kicsit gáz. Miattatok nincsnek barátaim,miattatok az életem csupán egy nagy rakás szar. Tudjátok mennyit sírtam emiatt ? Nem.! Miért is tudnátok,ha egyszer alig szóltok hozzám,csak vertek és kiabáltok nekem. Tudjátok mennyit szenvedtem,tudtok egyáltalán valamit rólam  ?-én ezt nem bírom tovább.
Felálltam,majd a szobámban leültem a gépem elé és kockultam :DD.
- Blair !-rontottak be a szobámba barátnőim,Kathie és Jesy.-Holnapután,mi hárman..te és mi.-mutattak rám.-elmegyünk egy One Direction koncertre !-ujjongtak a lányok..de engem nagyon nem izgatott..már tudtam mindent ezekről a sácokról..nos..ömm kifejezetten jól néznek ki..de ááhh túlságosan utálom őket.
- Én nem megyek !
- Nemmááááár.
- Én nem szeretem őket..
- De még poszter is van a faladon.
- Igen Jesy..amit te ragasztottál ki.-néztem rá szúrósan.
- Gyere el teis léccii léccii lééécccii.-könyörögtek.

Ez lenne az első rész..nagyon remélem,hogy tetszett nektek. Puszii xx